A szekszárdi borvidék legdélebbi pontján, a bátai kis pincéjében készíti egyedi íz világú borait Bősz Adrián. Egészen a közelmúltig a saját borászatát másodállásként kezelte, ennek ellenére a borkedvelők évek óta kóstolhatják a kis mennyiségben készült tételeit.

Közel 10 éve, amikor megismertem a borokat, elsősorban a jól ihatóság, a könnyedség, diszkrét hordózottság, finesz és elegancia fogott meg. Az évek alatt Adrián rajnaija, kadarkája, fehér kadarkája továbbra is ezt a vonalat képviselte, viszont a világ által jobban ismert szőlőfajtákból „nagy bort” akart készíteni, amely eredményeképp nagy testű, lomha, komoly szerkezetű, sok fát tartalmazó borok születtek. Olyan borok, amelyek 5-8-10 év múlva lennének élvezhetőek, ha még lenne belőlük.
Legutóbbi találkozásunkkor örömmel láttam, hogy újra a régi „bőszadriános” stílust kóstolhattam. Ez a cabernet franc színében téglavörös, illatában erdei gyümölcsök, földesség, cserzett bőr, bors, fűszerek jelennek meg. Nyoma sincs a túlzott hordóhasználatnak, amely a fajta használóit sok esetben elcsábítja.
Elegáns, feszes, arányos a korty. Mindezek ellenére nem lágyul le, nem nőies. Főleg a savak segítségével megőrzi férfias jellegét. A hordó tényleg annyit tesz hozzá, hogy a bor még bőven tud érvényesülni. Fiatal, de már most nagyon kellemesen iható bor. Nagyon tetszik a komoly kékszőlő fajták ezen megfogalmazása. 6,5 pont