Sokig féltve őrzött palackom...

2018. január 08.

gal_pinot.jpg

Gál Tibor Pince, Egri Pinot noir 2002

Gál Tibor, a magyar borágazat egyik legnagyobb alakja 2005 óta nincs köztünk. A 2002-es, vagyis még az általa készült pinot noirt nem terveztem ilyen sokáig őrizgetni, de a tragédia után folyamatosan elodáztam a palack kinyitását. A karácsonyi időszakban aztán rászántam magam, hogy megkóstoljam. Jól döntöttem.

Nem meglepő módon narancsos, barnásba hajló színű ital. Visszafogott illat: hecsedli, aszalt szamóca, füstösség, szegfűszeg, bőr, avar, földesség és beszáradt szilvalekvár. Megkóstolva még mindig egyensúlyt mutat. Élnek a savak, jók az arányok, közepes test, szinte alig észrevehető alkohol. A tanninra sem lehet panasz, hiszen selymes, érett. Aromái füstös, szilvás, bőrös, sonkás, szamócás jegyeket mutatnak. Kissé átbillent, de még csúcsközelben van. Akinek még van a gyűjteményében, most igya meg. 7 pont

A bejegyzés trackback címe:

https://abormegen.blog.hu/api/trackback/id/tr913540997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása