A félszigeten tett látogatásom után érdemesnek találom ezt az izgalmas borkategóriát arra, hogy kicsit elmélyedjünk a részletekben.
A már korábbi bejegyzésemben említett stíluson, a DO Setúbal Moscatel vagy Moscatel Roxo erősített borokon kívül, csendes és habzó borok is készülnek a régióban, DO Palmela néven. A DO státusz el nem érő borok IG Setúbal Peninsula néven kerülnek forgalomba.
Számunkra most a DO Setúbal a fontos, ahol 85%-ban Moscatel de Setúbal (fehér) vagy Moscatel Roxot (vörös, lila) kell tartalmaznia a bornak. A vörös moscatel igazi kuriózum, összesen 32 hektáron termesztik. (A teljes borvidék 9400 ha.)
A készítési technológiáról már írtam, hogy az erjedés során magas alkohol fokú szeszt adagolnak az erjedő musthoz. Ez lehet szőlőpárlat, ami 52-86%-os alkohol tartalommal rendelkezik, vagy borpárlat, amely minimum 96%-as alkohol tartalommal. Számomra érdekes, hogy a hozzáadott alkohol ez EU bármely pontjáról származhat, nem fontos, hogy a régióban készüljön. Meglátásom szerint egy igazi, regionális, exkluzív termék esetében ez fontos lenne. A maceráció fél éven keresztül zajlik, majd minimum 18 hónapig érik a bor vagy hordóban, vagy tartályban.
És a borok:
Jose Maria de Fonseca, Alambre 2010
A borvidék legnagyobb cégének bora. A Moscatel de Setúbal szőlőfajtából készült bor mély aranyszínű és olajosan mozog a pohárban. Illatában narancshéj, maracuja, licsi, körte, édes alma, füge, valamint mogyoró és fehér csoki érezhető. A korty természetesen édes, a hozzáadott alkohol szépen integrálódott. Marmalade, füge, licsi, sárgabarack, ananász és grapefruit jegyeit mutatja. Fiatalos, könnyed desszertbor. 6,5 pont
Malo Tojo 2009
Szintén a fehér bort adó muskotály verziót használták a borhoz, amely mély narancsszínű. Illatában a friss gyümölcsök helyett mazsola, füge, mandula, mogyoró, dió, méz, karamell és tejcsoki jelenik meg. A korty selymes, olajos, vastag és tömény. Megfelelő savak tartják az édességet. Az alkohol nem tolakodó, de határozott. A magvak és aszalt gyümölcsök mellett édes fűszerek gazdagítják az ízképet. Hosszú lecsengés. 7 pont
Jose Maria de Fonseca, Alambre 10 éves
Ámbra árnyalatú, olajos mozgású bor, Moscatel de Setúbal fajtából. Illatában fahéj, szegfűszeg, füge, datolya, mazsola, méz, valamint mentol és édeskömény. Az idősebb, szépen érő borokra jellemző rancio is megjelenik. Izgalmas és nem tolakodó, ahogy a korty sem. Selymes, bársonyos, koncentrált és egyensúlyos. Elegánsan megjelenő ásványosság és hosszú lecsengés. Az illat visszaköszön az ízben. Szép bor. 7,5 pont
Lobo Roxo 2009
A különlegesebb, nagyon korlátozottan elérhető vörös muskotályból készült bor. Illatában a már „megszokott” füge, datolya, marmalade, aszalt barack vonal mellett cseresznye, meggy és puncs fedezhető fel. Kiváló arányokkal rendelkező bor, az összképbe belesimuló alkohollal, elegáns tanninérzettel. Füge, cseresznye, datolya, mandula, dió, marcipán, meggybefőtt. Elegáns, koncentrált. 7,5 pont
Jose Maria de Fonseca, Domingos Soares Franco Coleccao Privada 2005
Ismét egy Moscatel Roxo, narancsos, barnás arnyalattal. Sok citrus, narancshéj, virágok és sárgabarack az illatban, amelyet viszont az alkohol uralja. Ízben is külön életet él az alkohol. Elegáns tanninok jellemzik. Aromáját a citrusok, trópusi gyümölcsök, licsi, méz és sárgadinnye határozza meg. Kár az alkohol dominanciájáért. 6 pont
A kategória valószínűleg soha nem lesz a világ kedvence. Legalábbis mostanában biztosan nem, hiszen az édes, valamint magas alkoholú italok épp a jelenlegi trenddel mennek szembe. Marginális, elsősorban lokális szerepük azonban rendkívül fontos, a helyi identitás meghatározásában. Ha Moscatel de Setúbal borhoz jutunk, ne ugorjunk el előle!
