A szamorodni maga, egyáltalán nem volt „halott”, vagy öregedő, a cím a már nem létező pincészetre utal. Ez a sztori az elsők között volt, amelyen láthattuk a kiváló borász és az ambiciózus üzletember összeborulását, majd szétválását.
Árvay János 1994-óta működteti a családi vállalkozását, hangos sikerekkel (2003-ban ő lett az Év bortermelője). Az egy-két hektáros birtok Sauska Krisztián 1999-es érkezésével nőtt 125 hektárosra, benne 80 hektár termőszőlővel. Az Árvay és Társa helyett a jól csengő Hétfürtös Pince márkanevet használták, egészen 2008-ig, amikor elváltak az útjaik. Azóta is sok ilyet láttunk, de Árvayék szétválása kulturáltan, botrányok nélkül történt. Mindketten folytatták saját útjukat. Azóta Sauska Pincének hívják a birtokot, Árvay János pedig Rátkán, újra építkezésbe kezdett, immár a gyermekei részvételével.
Az együttműködés éveiből bontottam egy klasszikus stílusú száraz szamorodnit.

Árvay és Társa Pincészet, Hétfürtös, Tokaji Szamorodni száraz 2000
Egyértelműen oxidált illat lép ki a pohárból, ami száraz szamorodninál egyáltalán nem meglepő és egyáltalán nem kerülendő jegy. Sárgabarack lekvár, mazsola, méz, almás rétes, fahéj, fehér csoki, szegfűszeg, zöld dió, mandula, szivardoboz, erdei gombák jegyei fedezhetők fel.
Megkóstolva száraz, krémes textúrájú, vastag és olajos anyag. Lendületes savak, tüzes alkohol, glicerines teltség. Zöld dió, mandula, fahéj, rókagomba, körtekompót, pirító, szerecsendió, szegfűszeg. Szájban részlet gazdag, de kicsit gyorsan búcsúzik utóízben. Én kifejezetten kedvelem ezt a stílust, sajnálom, hogy mostanában kissé parkoló pályán mozog. 7 pont