Az idei Borjour Magnum során kóstoltam egy egészen impozáns Kamocsay Jr. sort, amelyből a két ezerjó kiemelkedett:

Móri Ezerjó 2016
A Vajal dűlő termését bogyózták, zúzták, majd présbe töltötték, de csak a présből kifolyó színlét használták fel. Egy éjszakát ülepítették, a durva seprőről levették, majd 6-8 éves, 500 literes hordókban erjesztették szelektált élesztő hozzáadás nélkül. 6 hónapot töltött hordóban, finomseprő felkeverés mellett.
Illatában sok fehér húsú gyümölcs, pici vajasság, finom toastosság fedezhető fel. Nagyon szép struktúrájú, feszes, vibráló, gyümölcshangsúlyos bor, amely négy évesen is fiatal még, nagy érlelési potenciállal bír. (6,5 pont).

Móri Ezerjó 2015 Grand
A dűlő és a feldolgozás módja gyakorlatilag ugyanaz, csak a hordó érlelés ideje nyúlt 11 hónapra. A szüret későbbi időpontja magas alkoholt (15%) és némi maradékcukrot (6,7 g/l) eredményezett, de a lendületes savak (7,7 g/l) ezt jól ellensúlyozzák.
Illatában aszalt gyümölcsök, a battonage tipikus illatjegyei és finom hordófűszer-csokor (vanlia, pirított szezámmag, füst) jelenik meg. Megkóstolva koncentrált, húsos, krémes érintésű bor, sok aszalt gyümölccsel, trópusi gyümölccsel és fűszerekkel. A melegítő alkoholérzet egyértelműen tetten érhető, különösen az egyébként hosszú lecsengésben. Komoly bor, amely a csúcsán van és még ott is marad pár évig. (7 pont).