A Drozdik pincéről már írtam itt. Az iszomfalvi pincéből most négy bort volt alkalmam kóstolni.
A Drozdik pincéről már írtam itt. Az iszomfalvi pincéből most négy bort volt alkalmam kóstolni.
Bősz Adrián borról már írtam ezen a felületen. Az egyik legizgalmasabb szekszárdi pincének tartom az ő műhelyét. Három vörösbor került a poharamba.
A Dibonis Pincét Bóni László alapította a Horvátországi Baranyában. Ő lett a negyedik generáció a családban aki borászkodni kezdett. Az első szőlőt 2004-ben telepítette a Szabadkai-Horgosi borvidéken. Elsősorban kékszőlőket telepítettek: pinot noir, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, shiraz, kékfrankos, vranac, de fehér szőlőket is művelnek (sauvignon blanc, muscat ottonel, chardonnay).
Általánosságban elmondható, hogy az újvilági ízvilágra törekednek, mind a szüreti időpont megválasztásával, mind a pincetechnikával.
Nem oly rég a pince kabszavját kóstoltam, most pedig a másik cabernet került a poharamba amely az Akasztófa dűlő termése.
A Gilvesy pincéről borai korábban is tetszettek. Legutóbb a pince első furmintja került a poharamba, amely egy szűretlen anyag.
Egész fürtösen préselték a szőlőt, amely aszúsodott szemeket is tartalmazott. Finomseprőn érlelődött, használt hordóban.
Balga István alapította a pincét, aki a nagyüzemi szőlőtermesztésben 20 éves szakmai tapasztalatra tett szert, majd 1992-től elkezdte a saját pince építését. A Könyök utcai pincéjükben történik a feldolgozás, erjesztés és az újborok tárolása, a Verőszala utcaiban a fahordós érlelés és a palackos tárolás. István veje, Adamovich Károly (aki korábban a Vincze Borászatnál és a Gróf Buttler Pincészetnél alkotott, most pedig az OstorosBor borásza) az utóbbi években jelentős szakmai segítséget nyújt a borok stílusának kialakításakor.
Geönczeöl Attilát Magyarországon úgy ismerhetik, mint elismert borszakírót, aki több szaklap szerkesztője vagy munkatársa. Nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, rendszeres borbírája Európa legnagyobb borversenyeinek, borszakíróként résztvevője számos európai és tengerentúli szakmai eseménynek, tanulmányútnak, tagja a nemzetközi borszakírók szövetségének. Személyesen az 1990-es évek végétől kóstolhatom a pince borait, amelyek kezdetben nem kerültek kereskedelmi forgalomba, csak a barátok, rokonok kóstolhatták. Attila azonban a közelmúltban kilépett a borpiacra saját tételeivel.
Tulloch Borászat, Petit Verdot 2010, Cellar Door Release
Korábban már írtam a pincészetről, de most egy kicsit részletesebb múltba tekintés következik.
A pincét John Younie Tulloch alapította 1895-ben, amikor 3 hektár shiraz ültetvényt vásárolt a Hunter Valley központi részének tekinthető Pokolbinban. A Tulloch márkanév csak 1952-től jelenik meg a palackokon. 1969-ben a család eladja a pincét, de a márkanevet az új tulajdonos megtartja. Többszöri tulajdonosváltás után napjainkra újra a család tulajdonolja a pincét és a márkanevet.
Korábban már írtam Mátyás Andrásról és pincéjéről. Legutóbb négy fehér borát volt szerencsém megkóstolni.
Gervai Jánosnak biztos nincsenek unalmas órái. Egyrészt az Onyx head sommelier-je (2011 óta), másrészt az Országos Borbíráló Bizottság tagja (2013 óta), de ami e poszt tekintetében a legfontosabb, Etyeken borászkodik is.
Az első bora egy 2012-es mikrotételnyi sauvignon blanc volt, amely a Szent Orbán-dűlő egyharmad hektárnyi területéről került palackba. Hernyák Lászlóék rántották bele Jánost a jóba, a szóban forgó terület felajánlásával. 2015-ben már 1 hektáros a birtok, majd 2015 végére a birtok 2,3 hektárosra nőtt.